26.2 C
Dili
Thursday, 20 June 2024
spot_img

Ministeriu Edukasaun Unesco Ho Cnc Fo’o Formasaun Ba Manorin  Nain 30

Díli, 25 Marsu 2024 (RCC) – Centro Nacional Chega (CNC) realiza Workshop   hodi hala’o Kooperasaun ho parte Ministériu Edukasaun, UNESCO   fó formasaun ba Manorin nain 30 atu nune’e  hanorin estudante tuir  Istória Edukasaun ne’ebé lolo’os.

Iha Intervista, Diretor ezekutivu Hugo Maria Fernandes hateten ba Jornalista sira katak, Formasaun ba Manorin nain sira, la’os foin hala’o maibé hala’o ba da-lima ona hamutuk ho montante orsamentu miliaun lima.

“Ida ne’e iha tinan kotuk halo tiha ona dala 4, workshop ida ne’e halo Kooperasaun husi parte Ministeriu Edukasaun, UNESCO ho CNC kona-ba oinsa maka fo’o formasaun ba manorin  sira, liu-liu iha matéria Istória, atu nune’e sira bele hanorin materia Istória ne’e ho intensaun tuir istória ne’e, tamba ne’e formasaun ida ohin ba da-lima tanba iha tinan kotuk halo formasaun ba da-ha’at no Manorin 200 resin mak tuir kedas no formasaun ida ohin manorin 30 ne’ebé mai husi Munisípiu 12 inklui RAEOA, ho nia objetivu oinsa maka fahe Ita nia koinesementu ne’ebé maka iha hodi nune’e instituisaun ne’ebé maka fo’o formasaun ba sira tanba sira iha koinesementu no iha esperiésia barak oinsa maka bele kontinua hametin kapasidade manorin sira nian, maibé mós iha tinan ida ne’e ho apoiu husi UNESCO no hahu’u kedas tinan rua liu ba elabora hela manual ida ne’ebé maka infordepe hamutuk ho CNC hodi bele introduz di’ak liu tan Isrória ida ne’e. Projeitu ne’e tinan Lima ho total orsamentu miliaun lima, maibé iha komponente tolu, komponente ida maka formasaun ba Manorin sira, komponente rua maka vizita estudu hanesan ba Cambódia no koreia  no mós komponente tolu maka projeitu ne’ebé maka dedikadu mai iha Centru Chega ne’e digitalizasaun desenvolvimentu arkiva iha CNC,” Diretor ezekutivu, Hugo Maria Fernandes informa ba Jornalista sira iha CNC Balide Díli, Segunda (25/03/2024).

Iha Sorin seluk, Manorin nain Higénio de Jesus Saramento husi Munisípiu RAEOA ne’ebé hanorin iha Ekola EBC Balaba Hateten, formasaun ida ne’e hanesan referênsia ida ba Manorin sira atu bele fahe fali ba estudante sira, liu-liu ba Jerasaun foun ne’ebé agora dau-dauk balu seidauk hatene didi’ak kona-ba Istória.

“Formasaun ida ne’e atu dehan lolo’os katak ida ne’e hanesan referênsia ida ba ami manorin nain sira, liu-liu ami ne’ebé hanorin Istória Geografia, hanoin ba Futuru Istória ne’e importante duni, liu-liu ba Jerasaun foun ne’ebé agora dau-dauk ita hare’e  balun seidauk koinese didi’ak no hatene didi’ak kona-ba Istória. Tanba ne’e ho formasaun sira hanesan ne’e sai hanesan referênsia ida ba ami maibé la’os ba ami Oekusse de’it, maibé ba Munisípiu hotu-hotu mai partisipa iha formasaun ida ne’e atu nune’e bele lori fila fali formasaun ida ne’e ba hatutan ba ami nia Estudante sira. Planu ba kurríkulu ne’e iha maibé atu dehan de’it katak, ami presiza referênsia ne’ebé barak tanba oras ne’e dau-dauk ita ko’alia kona-ba Istória tenke hatudu Istória ne’ebé lolo’os, maske ita rona istoria barak husi ema ko’alia  no ita mai mós iha  fatin Istória  bar-barak ne’ebé ita vizita, maibé atu hakerek Lívru Istória ne’ebé lolo’os tau hanesan referênsia ida lolo’os ba Eskola ne’e seidauk iha, no parte husi Ministériu Edukasaun mós sei buka meius hela atu kompleta ba sasán sira ne’e liu-liu ba iha Matéria didátikus ne’ebé difísil oituan. Ko’alia kona ba Istória atu koinese kona-ba Eroi sira no ita nia veteranus sira iha Timor ne’e liu-liu ami Oekusse difísil atu hatene tanba ita ko’alia kona-ba Istória ida ita tenke lori Estudante sira ba iha liceu ka fatin istória sira atu nune’e bele hatene lolo’os  Istória ne’e, la’os ita koalia de’it maibé realidade laiha”. Hakotu nia.

Jornalista : Adelina Fátima

Editór : Luhamutu

Related Articles

- Advertisement -spot_img

Latest Articles

ARKIVU.
RCC.