Díli, 15 Abril 2024 (RCC) – Diretor ezekutivu Centro Nacional Chega, Hugo Maria Fernandes ho Prezidente Infordepe, Domingos Martins kontinua fó formasaun ba Manorin sira iha area lstória atu hanorin alunu tuir Istória ne’ebé iha.
Iha intervista, Diretor ezekutivu Centro nacional chega, Hugo Maria Fernandes hateten, formasaun ida ne’e ba tinan da-toluk nian ne’ebé hahu’u husi 2022 to’o 2024, nia objetivu prinsipal maka kontinua hato’o ba manorin sira liu-liu matéria Siésia Sosiais no istória direitu umanu.
“Objetivu prinsipal maka kontinua hato’o ba manorin sira liu-liu matéria Siésia Sosiais, istória direitu umanu kona-ba saída maka tuir ita nia kuríkulu, hanesan ita hotu hatene kuríkulu ne’e Ministériu Edukasaun maka dezenvolve no saída maka Centro Chega ho infordepe halo ne’e atu aumenta tan matéria sira iha Lívru manual sira hodi nune’e manorin sira iha referénsia atu hanorin. Objetivu prinsipál ida tan maka ne’e, oinsá maka bele introduz ba manorin sira iha matéria istoria ho direitu umanu ne’ebe maka aumenta tan atu sira bele hanorin alunu sira, ita hein katak husi formasaun sira ne’e manorin sira bele fahe esperiensia ba malu hanesan iha Eskola ida manorin ida bele fahe nia materia kona-ba istoria no direitu umanu hanesan mos ohin prezidente infordepe hato’o ona katak bele kria rede manorin hodi bele kontinua fahe sira nia esperiénsia ba malu. Klaru katak formasaun ne’e sira sei tuir loron lima hanesan manual no material ne’ebe atu fó ne’e balun foun entaun ho rede ne’e ita hein katak sira bele komunika ba malu, ida ne’e maka objetivu husi formasaun ne’e ba manorin 2º ciclo ninian,’’ hateten Hugo Fernandes.
Hugo Maria Fernandes informa tan, liu husi formasaun ne’e ita estabelese rede, ita halo hanesan grupu WA atu nune’e ita akompana husi manorin sira oinsá maka ita komunika ba malu no fahe informasaun ba malu no esperiésia ba malu tamba ekipa sempre halo avaliasaun hodi vizita regular atu hare’e oinsá maka manorin aplika duni material ne’ebe maka sira simu, tamba ne’e siklu ba programa ida ne’ebé kompletu hodi halo aspeitu avaliasaun no monitorizasaun, maibé, la’os de’it ba formasaun de’it, iha mós atividade seluk ne’ebé iha komponente ida ba avaliasaun no monitorizasaun.
Iha sorin seluk, Prezidente Infordepe, Domingos Martins mós hateten, formasaun ida ne’e sei realiza to’o loron lima, hahu’u husi ohin to’o sexta, formador sira sei fó matéria ne’ebé útil tebes ba manorin sira bele transmite iha eskola ida-idak.
‘’Formasaun ida ne’e sei realiza to’o loron lima, hahu’u husi ohin to’o Sexta, ha’u fiar katak formador sira sei fó matéria ne’ebé útil tebes atu ita bo’ot sira bele transmite iha eskola ida-idak tamba ne’e Formasaun ida ne’e hanesan oportunidade ne’ebé di’ak ba Manorin sira hodi fó kontribusaun di’ak kona-ba Istória Nasaun Timor-Leste, liu-liu ba Manorin sira iha 2º Ciclo tamba la espesifikamente ba istória, maibé, iha mós direitu umanu, kuandu ita ko’alia kona-ba istória akontesimentu iha Timor-Leste, tamba ne’e ita hare’e kontextu sensibilizasaun iha Timor to’o ohin loron no ema ne’ebé nia prosesu ho sensibilizasaun ne’e to’o iha ne’ebé ona, ida ne’e maka ita bele aprende iha istória no material direitu umanu . fiar katak hahu’u husi kolonial portugés to’o mai ohin loron, ida ne’e maka ita ko’alia kona-ba direitu umanu, tan ne’e istória la’os rejistu pasadu de’it maibé hanesan mós ambiente ida ba ita atu intende ita nia antisedente no fundamentu husi ita nia moris iha sensibilizasaun umanu iha Timor-Leste.
Enkuantu, matetenek nain sira tenke hatudu istórika tuir ida-idak nia definisaun rasik liu-liu ba ita nia moris hodi badinas buka materialidade ida ne’ebé iha internet no mós iha sosiedade tamba ita bo’ot sira hanorin siénsia sosial no istória, hakotu nia.
Jornalista : Adelina Fátima
Editór : Luhamutu
