Dili, 24 Maio 2024 (RCC)- Lakohi kultura Timor-Leste nian lakon Elígio da Costa Pereira iha inisiativa harii grupu ida ho naran Haburas Kultura hodi produz produtu artezenatu originál.
Grupu Haburas Kultura harii husi ema nain 6 iha 2010 ba 2011, grupu nee hetan suporta husi governu liu husi Ministériu Comércio Indsustria.
Iha intervista kordenador grupu Haburas Kultura Elígio da Costa Pereira hatete nia produs arte refere tanba nia aprende husi nia beiala sira no nia aman rasik.
”Ida ne’e husi ami nia avo beiala sira mai to’o ami nia apa sira to’o jerasaun ami, hodi ami kontinua nafatin to’o ohin loron ami kontinua , servisu ne’ebé ami halo la’ós ema ida de’it maibé ami halo grupu, ami nx grupu ne’e tau naran haburas kultura, iha grupu refere ami hamutuk nain neen, servisu ne’e ami hahú iha 2000 maibé grupu ne’e harii iha 2010 ba 2011, material ne’ebé sira uza ba halo produtu ne’e maka hanesan kado, bahat, gerinda, furador, sepila, disko,profil material sira ne’ebé ha’u mensiona ne’e hetan ajuda husi misteiro MCI no Produtu ne’ebé ami halo ba fa’an, tanba liu husi produtu sira ne’ebé ami halo reprezentante kultura Timor nian”, Haktuir Eligio.
Nia akresenta kada loron sira produz patun depende ba nia modelu de’it, modelu simples bele produz lais no modelu ne’ebé difisil lori tempu naruk.
”Se modelu simples loron ida produs rua ou tolu, maibé modelu ne’ebé difisil loron rua ou tolu foin halo ida no ema ne’ebé servisu iha fatin ne’e selu sira depende ba rendemetu tanba dala ruma ema sosa no dala ruma ema la sosa, Osan ne’ebé mak selu ba sira ne’e depende ema sosa ami selu lais no sosa tarde ami selu tarde”, Nia akresenta.
Nia salienta tan katak ai sira ne’ebé sira uza lori husi Ataúru no produtu sira fa’an bainhira sira hetan kontratu husi governu sira no NGO sira.
”Ai sira uza hodi produs patun sira ne’ebé lori husi atauro mak mai ai hanesan ai-lalar, ai-na, ai-saria, ai-hanek ami ta’a ai ne’e balu produs husi ne’ebá mak mai no balun lori aitomak mak mai ema order mak foin halo. Produtu sira ne’e iha bainhira loron bo’ot governu loke feira no NGO sira halo serimonia ruma konvida ami mak lori ba halo esposisaun se tempu baibain ne’e so malae sira mak bele mai sosa maibé sira atu fila ba sira nia rai mak sira foin mai hola tamba sira atu sosa antes sira nia fatin atu tau la iha tanba ne’e so sira fila mak bele sosa Kada produtu sira ne’e nia presu la hanesan ida ki’ik ne’e $ 5.00 no $1.50”. hateten eligio.
Nia informa tan katak, ema ne’ebé mak hakarak order bele ba iha nia fatin iha Bebonuk, Dili.
“Karik maluk sira husi Timor ka estranjeiru sira hakarak atu infeita uma laran no hakarak fó rekordasaun ba ema ruma bele mai iha ami nia fatin atu order fatin mak iha bebonuk aldeia metin 1 parte tasi ibun maluk sira hakarak hola ami prontu atu atende ita boot sira 24 horas”, nia hakotu.
Jornalista : Augusto Tiliman
Editor : Luhamutu
