25.7 C
Dili
Thursday, 20 June 2024
spot_img

Governu Labele Taka Matan ba Uma Ne’ebé Hetan  Notifikasaun

Dili, 28 Maio 2024 (RCC) – Komunidade Aldeia 12 Outobru Tasi-Tolu Prontu Kopera ho Governu Hodi Hasai Sira Husi Sira nia Hela Fatin, Maibé Governu Tenki Prepara Fatin ba Sira nia Oan Ne’ebé mak Eskola Iha Dili.

Iha entervista ho inan, Terejinha Gonsalves iha aldeia 12 de outobru tasi-tolu hatete ba jornalista RCC katak, sira hatene katak rai estadu nian, maibé uma ne’e sira mak halo rasik no sira la’os foin mak hela iha fatin refere, maibé sira hela iha tempu naruk ona dezde iha tinan 2000 nia laran to’o agora.

“Ami hatene katak rai ne’e rai estadu nian, maibé, uma ami nian no ami mak halo rasik, ami hela iha ne’e la’os foin mak tinan ida ka rua, maibé ami ho ami nia família barak hela iha ne’e, iha tempu naruk nia laran ona, hela iha ne’e dezde tinan 2000 hafoin dada tan maluk sira mai hela iha ne’e barak, la’os dehan ami mai hodi aproveita hela de’it, ne’e lae, tanba de’it ami nia oan sira nia eskola mak ami tuir sira mai hela iha ne’e, no ami nia kabun obriga ne’e mak ami hela duni iha rai estadu nian, ne’ebé derepenti de’it sira mai dehan ami sai, ami mós pronto, tanba rai ne’e rai estadu nian entaun ami prontu kopera, no estadu haruka ami sai, entaun ami sai, maibé ami nia hakarak estadu tenke tau matan ba ami nia oan sira nia eskola, no prepara netik asrama ruma hodi tau ami nia oan sira nia naran nune’e sira hela hodi eskola.”

Komunidade ne’e hatutan, karik sira nia oan sei eskola primariu ne’e  sira bele muda, maibé sira nia oan eskola sekundariu no universidade hotu ona no sira la bele muda, tamba sira  nia rai Atsabe ne’e eskola sekundariu ida de’it mak eskola agrikultura nian no eskola universidade mós laiha tamba ne’e difikulta tebes sira nia oan nia estudu.

“Karik ha’u nia oan sira eskola primariu (sd) klase ida ka rua ne’e, ami bele muda, maibé oan sira  eskola sekundariu (sma)  no atu tama ba universidade ona ne’e, ami labele muda, tanba  iha ami nia rai Atsabe ne’eba ne’e eskola sekundariu (sma) kona-ba agrikultura nian de’it eskola sekundariu (sma) seluk laiha no universidade mós laiha, se karik ami nia oan sira universidade ne’e ami lori fali ba ami nia rai Atsabe Ermera ne’eba ne’e eskola universidade laiha, iha Glenu universidade iha dunik, maibé fakuldade edukasaun de’it no fakuldade seluk laiha, ne’ebé ami nia hakarak ne’e estadu haruka ami sai derepenti de’it, entaun estadu tenki buka netik fatin ida hodi tau  ami nia oan sira ne’ebé mak eskola iha sekundariu no universidade ne’e hodi hela ba eskola, ami buka osan mós ba ami nia kabun, tanba ne’e hakarak ka lakohi ami tenki buka fali fatin seluk, sekundariu ida halo to’os ne’e de’it mak iha, se karik atu halo to’os de’it, entaun inan aman ami mós kaer ensada no ai-suak fera ba rai sira ne’e di’ak hela hodi kuda batar no ai-farina sira ne’e isin sae mai hela, ami la presiza selu osan ba ami nia oan nia eskola ida, karik ami mak ba hela dunik iha foho ne’ebá hakarak ka lakohi konsekuénsia ami nia oan sira sai be’ik-te’en ona, sé mak atu buka osan hodi selu sira ba eskola, iha foho ne’ebá ami ba di’ak, maibé ami ba ne’e  ami hateke malu de’it ona, labarik sira la eskola ona,” nia dehan.

Komunidade ne’e imforma tan katak, seatou dehan loron 01 fulan juñu sira tenki sai husi sira nia hela fatin tanba ne’e sira prontu atu sai husi sira nia fatin, maibé governu tenke ajuda netik buat ruma nune’e sira bele buka fatin ba sira nia oan hodi hela.

“Agora daudauk seatou  dehan loron 01 fulan juñu haruka dehan ami sai ona, parte seatou  mai de’it dala ida hodi pinta no foin daudauk sira mai sukat, maibé osan sira la fó, no sira haruka dehan ami sai iha loron 01, entaun ami ba iha china ne’ebá besi, ai no kalen sira ne’e ami husu de’it ka, tanba china ne’e ita atu deve de’it mós labele no karik ami buka ema nia rai rohan oan hodi halo uma ba ami nia oan hela atu eskola, entaun rai ne’e atu husu de’it mós ema la fó, ne’ebé ami nia hakarak ami nia direitu ne’e, rai estadu nian, maibé uma ne’e ami nian, ne’ebé ami husu governu fó netik ami nia osan, atu barak ka uitoan mós governu tenke ajuda atu nune’e ami bele buka fatin hola, ami seidauk prepara tanba fatin laiha, se karik sira mai hasai urzenti mak sira la ganti ruggi, sira hasai ami, entaun ami dada fali lona iha fatin ne’e ami hela, se karik ami la dada lona iha ne’e, ami sai ami atu ba hela fali iha ne’ebé.” nia informa.

Iha sorin seluk Lourena de Fátima deklara, nia ho nia maluk komunidade aldeia 12 de outobro prontu kopera ho governu atu hasai sira husi hela fatin, maibé saida mak governu atu fó ba sira nune’e sira bele sai husi sira nia hela fatin, tanba sira hela iha fatin refere  dezde tinan 1998 to’o agora.

“Ha’u ho maluk komunidade iha bairu ida ne’e, ami hotu kopera, maibé governu halo oinsa mak atu hasai ami husi fatin ida ne’e no ami                                                                                                                                                                                                                                                                                                                       hakarak seatou  atu mai sukat no mai rejistu, ami prontu nune’e sira mai sukat ona no sira promete iha loron 01 fulan juñu ne’e ami atu tenki sai ona, maibé saida mak governu atu fó mai ami ho nune’e ami atu sai, klaru ne’e rai estadu nian, se karik rai estadu nian, entaun momentu ami halo uma ne’e sira la mai kedas, tanba ami iha ne’e la’os foin mak mai hela, komunidade sira seluk mak ami la hatene, maibé ami família lima ka ne’en iha ne’e hela dezde tinan 1998 no tinan 1999 sira balun ba tibar no ha’u rasik ba dare no fila fali mai ho katuas-oan, iha tinan 2004 ne’e ami halo uma hodi hela iha ne’e, dialogu ikus iha fulan kotuk ba ne’e, sira dehan iha data no loron hanesan ne’e tenki hamamuk fatin, no ami komunidade aldeia 12 de outobro nian ami hotu prontu hodi kopera, maibé saida mak governu atu halo mai ami, tanba lori povu mak ohin loron koñese governu ho estadu, maibé saida mak estadu atu halo fali mai ami povu ho ida ne’e mak ami mós prontu, maibé sira promete iha loron 01 agora sira atu mai ne’e, ami seidauk rona rezultadu ida, iha rejistu sira mai ona no sinal mak ne’e, no tuir fali mai iha semana ikus sira mai sukat uma ne’e nia medida hira no uma ne’e di’ak ka a’at ne’e mak sira tau tiha ona iha ne’ebá.” nia hateten.

Komunidade ne’e mós rekomenda ba governu karik seatou  ba hasai  sira nia hela  fatin entaun governu tenke prepara hela fatin ba sira nia oan hela hodi eskola, no sira inan aman bele fila ba foho, maibé sira nia oan nia eskola importante.

“Karik seatou  mai gusur ami derepenti de’it, entaun ami nia fatin mak ne’e, karik sira hatun ami nia uma, entaun sira dada lona ba ami hela iha estrada sorin, atu oinsá mós ami hela iha ne’e, ami mak atu ba foho lolon ne’ebá mós tenki iha osan, tanba ita ema moris ki’ik ne’e la hanesan ema deputadu sira, ema bo’ot sira di’ak ema husik ema nia uma, entaun ema bele ba hotel sira, loron ida sira bele selu seribu hodi toba kalan ida mós sira iha osan, maibé oinsá ho ita ida povu ki’ak ne’e atu ba ida ne’ebé, ami povu ki’ak ne’e ami nian mak hanesan ne’e ona, tanba ami nia uma antes atu sai hanesan ne’e ami gasta osan hira mak ba ida ne’e, tanba ne’e ha’u lori ha’u nia komunidade iha bairu ida ne’e nia naran husu ba governu, karik atu mai hasai ami husi fatin ida ne’e, ami prontu kopera maibé ganti ruggi fali ami nia uma atu nune’e ami buka fali fatin seluk ami hela, ami bele ba foho mós di’ak, maibé ami nia uma lori hira mak atu halo, tanba ne’e dalan dahuluk mak antes governu haruka seatou  mai atu muda ami husi fatin ne’e, ami kopera maibé, governu tenki prepara ami nia fatin no prepara mós ami nia oan sira nia fatin hodi eskola.” nia hakotu.

Jornalista Estagiada : Adelia Mendonça

Editor : Luhamutu

Related Articles

- Advertisement -spot_img

Latest Articles

ARKIVU.
RCC.