27.3 C
Dili
Friday, 14 June 2024
spot_img

 Vendedor Ai-Mutin Sai Vitima ba Governu Nia Politika

Dili, 03 Junu 2024 (RCC) – Relasiona ho Governu nia Planu Halo Vendedores Ai-Mutin Sai Vitima Hodi Fa’an OB Iha Estrada Ninin Manleuna, Tanba ne’e husi Parte Relevante husu ba Governu Atu Kria Fatin Lalais ba Sira.

Iha entrevista Maria Da Costa Mangalaes hateten, maske fatin ne’ebé ladun di’ak maibé nafatin pasensia hodi fa’an OB atu nune’e hetan osan hodi atende ba nesesidade uma laran.

“Ami mai fa’an OB iha manleuana ho seguru maski hare’e fatin ladun di’ak maibé, ami pasensia hodi hala’o atividade loro-loron nian, se lakoi pasensia no tu’ur iha uma de’it, se mak atu fo osan ba ita, tan ne’e maske fatin ladun sufisiente ba mós nafatin pasensia hodi hala’o atividade fa’an OB hodi uza ba moris lor-loron nian, no durante mai fa’an OB iha ne’e problema ne’ebé hasoru mak hari’is fatin no be’e mós, no ami mai fa’an iha ne’e ho aimutin ne’e diferente tebes, tanba fa’an iha aimutin senti di’ak, mai iha ne’e ema  barak demais, no ami fa’an barak duke hola no ami mai fa’an iha manleuana durante fula 4 ona, maizo menus loron ida ita atu fila ho liman mamuk ne’e laiha, no daluruma loron ida bele hetan mak $5 ou $4 ne’e sempre iha, no iha aimutin ema hola barak, maibe mai fali iha fatin manleuana ema ladun hola entaun osan ne’ebé loro-loron hetan ne’e lasufiente ba ha’u atu atende ba nesesidade uma laran nian no oan sira nia eskola,” Hateten Maria.

Iha sorin seluk Quintino de Jesus hateten durante nia mai fa’an OB iha manleuanaana senti triste tanba sira laiha fatin atu fa’an OB no pasensia hodi fa’an iha dalan ninin.

“Ami muda mai iha manleuana fatin mak ladun  diak ,  tanba mai iha ne’e fatin klot no rai manas, depois be’e mo’os araska atu ba haris fatin mós ladi’ak, vendedor manleuanaana tomak senti triste tanba hari’is fatin  mak ki’ik, no durante sira dehan muda mai iha manleuana atu prepara fatin ida kotuk ne’eba, maibe to’o agora mós sira seidauk halo, ne’ebé ami loro-loron mai mak fa’an iha dalan ninin de’it ne’e mak ami vendedor sira husi aimutin nia  hakarak tenke hadia lalais fatin ida kotuk ne’e, atu nune’e ami bele muda lalais ba iha ne’eba hodi fa’an OB, tanba ne’e ami vendedor husi aimutin ezize governu hodi hadia lalais fatin ida kotuk ne’e  atu nune’e ami muda tama ba laran, no bainhira ami fa’an iha dalan ninin ne’e ami senti ladun di’ak tanba kareta motor hala’o movimentu ba mai dalaruma bele hetan dezastre, ho nune’e tenke muda se’es husi dalan hodi  tama ba laran, no durante mai fa’an iha ne’e dularuma hetan mak 1 dolar ou 2 dolar no dalaruma laiha liu, tanba ne’e orsamentu ne’ebé hetan loro-loron la sufisiente ba ha’u atu atende ba nesesidade loro-loron, tanba fatin refere ne’e ema hotu-hotu mai butuk iha ne’e no aumenta fatin klot, atu fa’an sasan ba mós ladun di’ak no ami hakarak muda tama ba laran atu nune’e fatin ne’e luan atu  nune’e tara ropa ba mós di’ak no ema bele hare’e hodi hola. Durante ha’u fa’an OB iha tinan 2014 to’o mai agora no ami mai fa’an OB iha manleuana no aimutin diferensa tebes tanba, ami durante fa’an ih aimutin ne’e diak oituan no ami bele hetan 50 dolar ou 60 dolar no ami mai fa’an iha ne’e dalaruma hetan mak 1 dolar ou 2 dolar  se lae laiha liu,” Hateten Quintino.

Iha parte ne’e mos vendedor aimutin rekomenda ba parte relevante katak,  governu tenke hadia lalais fatin refere, kada fulan vendedor  sira prontu atu selu taxa ba governu.

“Ami vendedor aimutin ezize ba governu tenke hadia lalais fatin ida kotuk ne’e, se lae sira nahe de’it mós bele no hadia be’e dalan depois moru haleu atu nune’e ami tama ba laran mak ami vendedor ida-idak mak halo ida-idak nia fatin mós di’ak, naran katak governu prepara haris fatin no be’e mós iha, no sira sukat hodi fó ami kada vendedor sira nia hakarak, no kada fulan mak ami selu taxa ho montante 1 dolar ou 2 dolar mós di’ak,” Hakotu Quintino.

Jornalista Estajiada : Franciana Dos Santos

Editor : Luhamutu

Related Articles

- Advertisement -spot_img

Latest Articles

ARKIVU.
RCC.