24.9 C
Dili
Thursday, 25 July 2024
spot_img

Ekonomia la Sufisiente Tánia ho Amélia foti Desizaun hodi Fa’an Boba 

Dili, 19 Junhu 2024 (RCC) – Ekonomia Uma Laran la Sufisiente Estudante Amélia Freitas ho Tánia Viegas Foti Desizaun Hodi Fa’an Boba Atu Hare’e ba Alin Sira nia Eskola no Responde Ba Nesesidade Uma Laran.

Iha entervista Amélia Freitas hateten bainhira nia remata nia estudu servisu la iha, tamba ne’e mak nia fa’an boba atu nune’e ajuda fali nia inan aman hodi hare’e nesesidade uma laran.

Ha’u nia hakarak rasik mak ha’u mai  fa’an boba, atu nune’e ajuda ba ami nia nesesidade uma laran no ha’u servisu iha ne’e senti di’ak, tanba ema mai sosa mak ita foin  fó karik ema la iha ami bele tur deskansa, iha servisu seluk di’ak maibé ema manda ita tun sa’e de’it, ami nia saláriu kada fulan ami hetan $120 dólar, ami fa’an ema mai loron ida ami hetan $50 dólar, uluk ne’e loron ida ami hetan $100 dólar,uluk no agora diferensia tebes ho ida agora, tanba agora ema loke barak ne’ebé ema sosa mós ladun, iha ne’e ami fa’an boba ho menu oioin hanesan chocolate, taro, abokate,angur strobery, angur no seluk tan, boba ne’ebé ami fa’an ida dolar ida $1.” dehan Amélia ba jornalista RCC iha iha nia fatin Kampung Baru.

Iha sorin seluk Tánia Viegas mós infórma, bainhira nia remata nia estudu iha nível sekundáriu atu kontinua nia estudu, maibé ekonomia uma laran la sufisente, no nia mãe mós fila hikas ona ba aman maromak nia kadunan santu, tan ne’e nia fóti desizaun fa’an boba hodi hare’e fali nia alin nain rua no nia pai.

Ha’u hakarak servisu iha ne’e, tanba ha’u eskola remata iha sekundáriu atu kontinua iha universidade maibé hare’e ba  ekonomia la iha sufusiente, entaun ha’u tenki fóti desizaun hodi mai fa’an boba atu hetan osan, hodi hare’e ba alin  nia eskola, no sustenta ami nia moris loron-loron nian, tanba mãe mós mate ona,no pai mós la servisu ne’e mak ha’u mai fa’an boba, no alin ida ba tinan oin 2025 mak foin atu eskola, ne’e mak ha’u hakarak mai servisu ida ne’e hodi rai osan ba alin atu eskola, no sustenta moris uma laran, la iha familia ida mak suporta ha’u hodi mai fa’an  boba, maibé ha’u nia hakarak rasik mak ha’u mai fa’an, boba ne’e ema nian, mak ami fa’an, uluk ha’u nia bin mak servisu uluk iha ne’e, bainhira ha’u remata ha’u nia estudu iha nível sekundária mak ha’u nia bin lori ha’u mai servisu iha ne’e, ha’u servisu iha ne’e  tinan rua ona, ami nia saláriu ne fulan ida ami hetan $ 110 dollar maibé agora aumenta to’o $ 120 dollar, kada loron  ema mai sosa hetan ne’e sa’e mak $100 dolar, karik hanesan udan ema ladun mai hola, ne’e loron ida hetan de’it $ 50 dollar lae $ 40 dollar, iha ne’e ami halo boba iha menu oioin, osan ne’ebé mak durante ne’e ha’u simu uluk sei simu salariu $115 dolar ne’e, ha’u uza $15 dolar $100 dolar ne’e ha’u fó ba alin nain rua no pai atu nune’e sira bele uza”,dehanTánia.

Nia mós husu ba maluk estudante sira ne’ebé mak la iha vontade atu eskola no balun inan aman la iha forsa atu selu eskola lalika lakon vontade hodi buka servisu maske servisu ki’ik mós fó benefisiu mai ita.

Mensajen ha’u husu ba maluk estudante sira hotu katak  karik balun la iha vontade atu eskola no inan aman la iha fórsa hodi selu atu eskola karik lalika lakon vontade hodi  buka servisu, maske servisu kiik ruma mós naran katak ita hetan osan hodi hare’e ba ita nia alin sira no hare’e  ba ita nia familia uma laran.” Hakotu Tánia.

 Jornalista : Sergio Borges

Editor: Luhamutu

Related Articles

- Advertisement -spot_img

Latest Articles

ARKIVU.
RCC.