24.9 C
Dili
Thursday, 25 July 2024
spot_img

INFPM Garante Produtu Ai-Moruk Item 196 Sei Tama Iha Fulan Juñu To’o Setembru Nia Laran

Díli, 19 Junu 2024 (RCC) – Liu husi Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médiku nia esforsu hodi garante katak stock Ai-moruk ho kualidade bo’ot iha 196 sei tama iha fulan Juñu to’o Setembru nia laran hodi halo distribuisaun ba ospitál nasionál sira.

Liu husi konferénsia imprensa ne’e, Diretor aprovisionamentu INFPM, Mariano Marques da Silva hateten, produtu ai-moruk Item 196 sei iha prosesu deliberasaun tuir kalendáriu ne’ebé iha.

“Produtu ai-moruk 196 Item iha prosesu deliberasaun, tuir kalendáriu iha loron 23 sei to’o produtu lobuk ida no loron 26 fulan ida ne’e to’o Fulan Setembru nia laran ita nia produtu Item 196 ne’e sei to’o mai no stock  Item 196 ne’e mak tama kompletu ona iha armajen sentrál ne’e sei tun to’o 15%, maibé wainhira ita halo distribuisaun ona ne’e kada semana entaun sei sa’e fila fali tanba distribuisaun ne’e la’o bei-beik,”  Dehan Mariano.

Iha biban ne’e, Ekipa intergradu Ministériu saúde, Vidál Lopes hateten, HNGV, INFPM, DNFM,  DNRH no mos parte relevante sira iha hotu hakarak relata kona-ba problema atendimentu ai-moruk ne’ebé sai preokupasaun ba públiku o povu tomak.

“Ekipa integradu ministériu Saúde nian, kompostu husi HNGV, INFPM, DNFM, DNRH ho parte relevante sira seluk ne’ebé mak iha ministériu saúde nia okos hakarak halo konferénia imprensa hodi relata kona-ba situasaun atendimentu ne’ebé relasiona ho stock out ai-moruk  reajente no problema sira seluk tan, ho nune’e ami presiza hato’o informasaun ne’e ba públiku no povu tomak hodi hapar no akonpana kona-ba situasaun saúde nian iha ita nia rai laran,” Dehan Vidál.

Tanba ne’e Ekipa integradu Vidál Lopez, relata mós kona-ba atendimentu ai-moruk ho persentajen ne’ebé agora la’o normál iha Ospitál nasionál guidu veladares.

“HNGV agora halo atendimentu enforma jerál la’o ho normál  hanesan bai-bain no laiha atendimentu ne’ebé kolapsu tanba estock out ai-moruk agora 11% no konsumáveis 12%, ida ne’e komesa redúz ona ba númeru ne’ebé ki’ik tanba INFPM halo ona esforsu tomak hodi garante estock iha INFPM rasik no sei distribui diretamente ba ospitál nasionál tanba Ospitál Nasionál hanesan top referal iha ita nia país ida ne’e no sai hanesan lalenok ba ministériu saúde, ne’ebé presiza tau atensaun espesial ba ministériu saúde ne’e rasik,”  Katak Vidál.

Aleinde ne’e, Vidál akresenta tan katak,  halo mós balansu kona-ba ba isu ne’ebé espalla iha média sosiál, maibé profisional saúde prontu hodi simu kritika sira hotu ne’ebé públiku kestiona.

“Halo mós balansu kona-ba isu sira ne’ebé mak espalla iha média sosiál, maibé profisional saúde hanesan jerente iha Ospitál nasionál nafatin  halo esforsu atu mellora atendimentu sira ne’e ho di’ak,  tanba la’ós buat hotu-hotu la’o perfeitu, tanba ne’e teknikamente ami presiza hadi’a liu husi krítika sira ne’e hodi fanun nafatin ami atu halo serbisu ho di’ak liu tan,”  Vidál akresenta.

Enkuantu, pasiénte sira ne’ebé maka la satisfáz ho atendimentu sira ne’ebé ladún di’ak, bele hato’o, tanba ne’e gabinete kualiti kontrol rasik kria ona sistema ida hodi tauk kaixa iha sala ruangang atu nune’e pasiénte ne’ebé mak la hetan atendimentu ho di’ak bele hakerek karta ou surat tau iha kaixa laran hodi nune’e ami bele hare’e hodi di’ak liu tan liu husi maneira ida ne’e. Hakotu Vidál.

Jornalista : Adelina Fatima

Editor : Luhamutu

Related Articles

- Advertisement -spot_img

Latest Articles

ARKIVU.
RCC.