24.9 C
Dili
Thursday, 25 July 2024
spot_img

Governu Fakar Osan Iha Fatin Turismo La Iha Responsabilidade

Dili, 02 jullu  2024 (RCC)- juventude kreativu   husi suku sabuli posto administrative metinaru munisipiu dili husu   governu atu tau matan hela ba ita nia fatin turismo iha teritorio timor laran   liuliu iha turismo sabuli ne’ebé lokaliza iha metinaru.

Iha dadalia Augusto Gudinho  hateten hetan fiar husi autoridade lokál maske servisu voluntario maibé  hanesan joven kriativu la baruk atu kontribui ba rain rasik  

“Grupu arte kriativu ai- parapa sabudi primero ami tama iha fatin  ne’e la’os ami nia haklarak maka mai maibé autoridade lokál sira maka hili ami husi aldeia haat ne’ebé iha suku sabuli rasik  iha momentu ne’e sira hili ami hamutuk nain sanulu resin lima (15) no ami mai servisu hanesan volontario de’it maibé komunidade balun mai servisu iha ne’e sira buka maka osan, maibé osan ne’e ami nunka hetan tambá hare mós ba visitante sira tamba fatin ne’e abandona tinan rua depois fatin tuan los tiha ona ne’ebé ema ladun mai visita hanesan primero loke fofoun ne’e ema mai hasai foto ne’e ema barak maibe kleur tiha ne’e ema ladun tama ona , tamba ne’e ami sira servisu iha ne’e hamutuk na’in sanulu resin lima ne’e nain sanulu sai tiha hela ami nain lima de’it, sira sai tamba de’it visitante sira la tama no  osan la iha sira sai hotu hela ami nain lima, bainhira ami nain lima ne’e hela ami hatama osan $5dolar hodi hola fali tinta ho hadi’a fali sasan  balun ne’ebé mak aat iha momentu ne’e ami hetan mós  ajudo  husi director geral Floresta nian no fo  osanmetu hamutuk 10.000 hodi hadi’a fatin  refere ho ida ne’e ami na’in lima hadi’a, maibe fatin ne’e halo husi NGO sira hahu iha 2019 to’o iha 2021 sira husik abandona tiha no husi fatin ne’e fuik tiha ema visitante sira mai hasai foto gratis no la selu tamba ne’e autoridade lokál sira mai hare ai-kabelak sira ne’e balun aat tiha  entaun sira haruka ami mai hein fali fatin ne’e atu nune’e hetan osan ituan atu nune’e bele hadia fali fatin refere bgaihira ami hein fali fatin ne’e ami hadi’a tan kabubu, bor be’e ba iha toilet , halo Jardin ba labarik sira nian no fatin tuir , maibe material sira ne’ebé ami uza ne’e ami rasik maka aranza NGO la fo ona material tamba sira nia servisu  hotu iha tina 2021  ne’ebé  ami  kontinua hadi’a fatin ne’e iha tinan 2023 maibé bainhira ami hadi’a ema la tama ona tamba fatin ne’e bosan ona tamba ne’e ema la tama ona. Maibe bainhira ami halo fofoun jarindin ne’e ema tama kada ema ida selu  $1.50   tamba ami hadi’a fofoun maibe kleur tiha ema tama selu ami hatun fali ba $1.00”.

Nia salienta tan katan maske la hetan osan bo’ot maibé sira nafatin pronto atu promove turismo sabudi

“servisu ida hanesan ami nian ne’e depende ba badinas de’it tamba dalaruma ema tama no dalaruma ema la tama ne’e depende ita nia maneje de’it,  maibe ita hanesan timor oan  hanesan suku ida ne’e nia oan ita nafatin fuan bo’ot hodi promove ita nia turismo iha ita nia rai doben ida ne’e se ita hein de’it governo bainhira, tamba sasan ne’ebé ami hadia fatin refere osan ne’ebé ami hetan rai hamutuk ne’e mak hodi hadi’a hanesan ami halo babadok maibé seidau pronto tamba osan seidauk iha atu hola tan besi no semeti,raihenek, fatuk hodi halo fondasi atu hatur babadok ba leten maibe sei hanoin hela visitante balun tama tan mak kontinua  tamba osan seidauk iha ami nain lima ida servisu iha fatin ne’e hanoin la hanesan balun buka osan de’it balun hakarak dezenvolve fati tamba ne’e sira nain tolu sai tan tiha hela amin ain rua mak servisu hela iha fatin ne’e maibe loron ida dalaruna ema tama to’o motor rua tolu maibe dalaruma ema la tama ami la hetan osan, tamba ne’e foin lalais ami iha ona hanoin foun rai hamutuk osan ne’ebé maka lorloron ami hetan  ami hetan  rai hamutuk to’o  ona $100 entaun ami foti fali osan ne’e hodi hola fali besi atu halo fali bu’at foun oan ruma atu nune’e bele dada fali visitante sira mai, ami iha oan hanoin atu halo fali babadok  . iha fatin ne’e ema husi timor ga estrangeru selu hanesan de’it tamba ita atu haruka ema estranjeru selu osan bo’ot maibe hare mós ba fatin ne’e tamba fatin ladun di’ak tambá ne’e ita atu haruka ema selu osan bo’ot orisda ema tamaba laran ema dehan fali ita ne’ebé husik selu naton mós los ona tamba ita hare ba fatin “.

Nia mós husu ba governu atu tau osan manutensaun ba fatin tuirimu sira iha teritorio timor laran toman tamba liu husi turismo maka bele halo furan ita nia nasaun

“husu ba governu atu tau matan hela ba ita nia fatin turismo sira la’os sabuli de’it maibe fatin turismo hotu-hotu iha teritorio timor laran, tamba governu lori hela osan ba fakar iha fatin fatin depois sira la kontrola, lolos governu tau hela fatin hanesan turismo ne’e sira mós tenke tau mós osan manutensaun nian labele husik de’it, tamba povu ne’ebe atu mai tau matan ba fatin ne’e dalaruma ema tama dalaruma ema la tama sekuan ema mak la tama ami fila ba uma ne’e ami hoa ami nia fen sei istori malu tamba osan la iha tamba, ne’e ami husu governu tenke tau osan mantensaun ba fatin turismo sira , labele fakar de’it osan iha fatin fatin to’o fin husik de’it ne’e la di’ak . no ha’u mós agradese ba visitante sira ne’ebé mai ona visita fatin refere maske osan ho montante ki’ik  neneik maibe bebeik liu husi imi nia visita mak ami bele muda fatin ne’e furak liu tan

Jornalista : Anita Vaz

Editor: Luhamutu

Related Articles

- Advertisement -spot_img

Latest Articles

ARKIVU.
RCC.