Dili, 25 Sentembru 2024 (RCC) HAK Realiza Dilogu Nasional Ho Tema “Esforsu Ba Planeamentu, Investimentu No Advokasia Ne’ebe Integradu Ba Melhoramentu Sistema Bee, Saneamentu No Ijiene Rurais”
Direitor HAK Feliciano da Costa Araújo hato’o nia diskursu iha Salaun City 8 Manleuana (Quarta 25/09) hateten HAK organiza dialogi ida ne’e atu tau iha planu Asaun ida ba iha instituisaun refere atu halo di’ak lui tan ba asistensia sira liuliu bee mós saneamentu iha kontestu Timor-Leste nian.
” HAK koko organiza ida ne’e la’os foin primeiru ves maibé ita hakarak nafatin bele hetan ida idea husi sira hotu oinsá atu tau hanesan planu Asaun ida ba iha instituisaun refere atu halo di’ak lui tan ba asistensia sira liuliu bee mós saneamentu iha kontestu Timor-Leste nian ita hotu hatene katak iha planu estratezia dezenvolvimentu Nasionál 2011- 2030 ita hatene ona katak, iha ne’ebá mensiona ita ninia povu sira sei asesu ida ne’e, dala barak ami kestiona nafatin tanba Kestaun asuntu liga ba bee mós ami konsidera asuntu fundamental tebes. ha’u hanoin jestor hatudu ona iha parte ida att Áfrika dala barak uluk kedas ne’e mós liga ba asuntu ida ne’e maibé bainhira deklarasaun fila mai ne’e deklarasaun familia rekursu direitu humanu nian konsidera nu’udar direitu humanus, tanba ida ne’e ho hanoin ita hakarak hatudu nafatin direitu sira ne’e hanesan direitu fundamental Organizasaun haat hanesan organizasaun direitu humanus, konsidera, asuntu sira ne’e tenke tau tenke konsidera tenke proteze iha dezenvolvimentu iha mundu. Atu nune’e ita nia povu sira senti katak saida mak ami sente saida mak ami nia estadu tau Atesaun bele tau kondiresaun bele fo moris ba ami iha futuru ba ami no mós ba ami nia jerasaun sira.”hateten Direitor HAK
Iha sorin seluk, Country Diretor WaiterAid Timor-Leste Justino da Silva Informa Fo importánsia no prioridade liu ba Bee moos, saneamentu ijene no mós halo aprosimasaun no advokasia ho instituisaun estadu no instituisaun sosiedade sivil servisu hamutuk hodi tau planu prioridade liu ba bee moos.
“Fo Importánsia asuntu prioridade bee Saneamentu ijene ne’e tantu ho aprosimasaun implementa no mós aprosimasaun teknolojia hanesan servisu advokasia ne’ebé garantia iha kolaborasaun ida ne’ebé forte instituisaun estadu sira forte no instituisaun sosiedade sivil atu nune’e hodi ko’alia, liu liu iha Nivel influénsia nian prioridade ne’ebé hatudu iha planu IX governu konstitusionál iha 3 pontu 3 kuaze nia halo nia planu kona-ba prioridade Bee Saneamentu iha públikasaun dialogu sira iha Presiza la’o nafatin atu nune’e bele fo hanoin ba malu oparsiasaun iha ita nia planu sira mak tuir mai.”haktuir Diretor WaiterAid Timor-Leste Justino da Silva
Nia Hatutan tan katak dados Mundiál organizasaun Nasional priodade ne’ebé sira hetan kuaze ema miliaun 7 iha mundu seidauk asesu Bee moos ho diak tamba ne’e labarik sira ho idade 5 mai karaik ne’e mate liu atus ida kada loron tamba kauza husi bee no saneamentu ne’e la seguru.
” kuaze ema 1 husi ema nain 10 iha mundu mak seidauk asesu ba bee moos ita konta porvolta populasaun miliaun 7 resin iha mundu seidauk asesu ba bee moos , Dadus ida seluk hatudu kuaze labarik sira hahu tinan 5 mai kraik ne’e Mate kada loron ne’e liu atus ida (100) kada loron tanba kauza husi bee ne’ebé la seguru saneamentu ne’ebé adekuadu no ijene ne’ebé la dun foral, tanba ne’e nia kontribu ida ne’e tempu saneamentu ida ne’e dadus Mundiál hatudu mundu hatudu 1.6 miloens kuaze lima nulu (50) sofre kona-ba la iha saneamentu ritual, Iha Timor-Leste ha’u hanoin dadus iha Munisípiu kuaze 6 mak halo deklarasaun ona alfa maibé sei liu husi dadus ema hotu asesu adeakua maibé iha fatin balun seidauk.” Hakotu Justino
Jornalista : Florentina Bianco
Editor: Luhamutu
