28.4 C
Dili
Wednesday, 6 November 2024
spot_img

Negosiante Fuan Sei Kanek Laran Moras Ba Sasan Ne’ebé Hetan Estragus Husi Seguransa Guarda Munisipal Sira

Dili 10 Outubru 2024(Rcc)-Negosiante Merkadu Manleuana To’o Agora Fuan Sei Kanek Laran Moras Ba Sira Nia Sasan Ne’ebé Mak Estragus husi Seguransa Guarda Munisipal Sira Iha Momentu ne’eba Haruka Negosiante Husi Tasi-Tolu Muda Ba Iha Merkadu Manleuana, Nune’e Mós Negosiante Refere Preokupa Ho Kondisaun Iha Merkadu Manleuana Ne’ebé Mak Ladun Di’ak No Ema Sosa Na’in La Iha Atu Hola Sira Nia Sasan.

Iha intrevista ho inan Madalena da Conceiҫão husi Munisipio Ainaro ho idade 45 informa ba jornalista Rcc sira senti triste tanba sira sasan ne’ebé mak sosa ho folin karun maib’e la iha ema sosa na’in atu nune’e osan ne’ebé sira sosa sasan bele fila fali maibé la iha, no to’o agora sei senti fuan kanek laran moras ba sira ne’e ne’ebé mak estragus husi seguransa.

Sira ba tasi tolu duni ami dala-rua, ami dehan hanesan ne’e hatudu fatin ida ne’ebé fa’an sasán di’ak ba ami, atu nune’e ami hodi fa’an sasán hakmatek, hafoin dala ida tan ami sosa tiha  sasán sira hotu rai tiha, derepente sira ho kareta ba muda no haruka ami mai iha ne’e foti hotu sasán sira ne’ebé mak ami sosa hanesan  Modo, Batar, koto, forerai no seluk tan, ne’ebé mak ami sosa tula hotu ba kareta no hanehan ba ami nia sasán sira ne’e a’at hotu tiha, ami mai iha ne’e hotu-hotu rejistu tiha fatin no sai hotu  fali,  tanba mai iha ne’e sasán ema la hola ida no sasán sira ne’e sai dodok hotu kedas, agora  iha ne’e ami halo arisan grupu, loron ida $1 ami hamutuk ema nain sanulu resin lima mak tau osan hamutuk, to’o ida primeiru nia mak foti hotu tiha mak ida foti fali, osan $15 atu hola sasán maibé sasán sira ami hola ne’e estraga de’it, agora sira dehan estadu sosa ona rai manleuana atu ba ami negosiante sira atu fa’an metin iha ne’e, no ami tenke ba fali foho hodi buka sasán sira mai hodi fa’an iha ne’e, tanba ami iha hela de’it ne’e osan ba ida atu sosa sasán ba tau iha ne’e laiha ida, ami nia modo repollu sira ami bai-bain ami fa’an 75 sentavus ne’e agora fa’an ba 25 sentavu de’it, ho nune’e osan 25 sentavus ne’e la to’o ba ami nia osan inan  ida ne’ebé mak ami sosa sasán sira  ne’e ida, ohin loron ami permanente iha fatin ida ne’e de’it.” Dehan inan Madalena iha Manleuana

Ho nune’e inan Madalena da Conceiҫão ho lian makas hodi dehan, hili tiha katuas sira ba tur tiha iha governu hotu sira tau lia ba seguransa sira hodi ba estraga negosiante sira nia sasán.

 “katuas sira ami foti tiha sira ba bo’ot hotu tiha tau lia ba siguransa sira mai estraga ami nia sasán sira hanesan ne’e no halo ami hanesan atan sira ba tasi tolu baku ami nia sasán sira no tula ba kareta halo estraga tan no mai iha fatin ne’e hatun hela sasán siguransa sira balun raut hela ami nia sasán sira hanesan batar,forerai,fore,ba, ami mai iha leten ne’e du’ut mak sei sai hela no buat kroat mak iha hela ne’e rai laran rai fuik hadia ba diak ami permanente to’o agora ami nafatin iha ne’e ami nia osan sira sosa sasán ne’e nunka tama to’o ohin loron ami triste nafatin no ami fuan kanek nafatin ba ami nia sasán sira ne’ebé to’o agora sai a’at hanesan ne’e, tanba ne’e la’os osan  ne’ebé estadu mai fó ajuda ne’e lae ne’e ami nia osan rasik oitoan de’it ne’e ami mai hodi sosa sasán ba fa’an hodi selu de’it ba labarik sira nia eskola, se labarik sira sae bemo dala ida de’it diak, maibé labarik sira sae bemo dalarua ne’e susar tebes ba mai ne’e semana ida ami fó hela osan hira mak ba mikrolet  ne’e, .ami hanoin kona-ba ida ne’e agora ami nia fuan sei kanek no laran sei moras, tanba ami nia sasán sira estraga ne’e hanesan ne’e ema mai dadersan laiha butuk hela hanesan ne’e husik sai estraga de’it lae ami selu karosa ba ema lori sai ba fa’an iha oin ne’eba sorti diak ema hola entaun mai ami fo fali karosa nian ba, se ema la hola entaun lori tomak fali mai karosa nian ami la fo ida. ami registu tiha fatin ema ne’ebé la mai ba hamoos ida ne’e sai sidade ne’e mai siguransa sira hatama tiha fali , ami dehan tenki ses fali ba buka fali sasan mai tau ba fatin ami permenente deit iha ne’e ami lori sasan mai karun hela hanesan ne’e osan hira ami hodi hola sasan karun ida hanesan ne’e, se ami hola sasan  folin karun mai fa’an fali folin tun fali tan no sai namlaek liu tan”. Nia Subliña

Nia esplika liu tan katak Estadu dehan labele halo oan beik iha liur oan sira tenki matenek,tanba ne’e mak ohin loron sira ba hakdasa hanesan ne’e sira nia fuan  sei kanek  no laran triste, mesak tur hanoin de’it ba  osan hirak  ne’ebé  gasta ba sosa sasan sira hodi   soe a’at hela iha merkadu manleuana

“Estadu dehan labele halo oan beik iha liur oan sira tenki matenek se inan ho aman mak uluk husi indonesia nian, husi avo sira dehan  hanehan ai-ben ami mak hanehan, maibé oan sira tenki hatene asinatura tanba ne’e mak ohin loron ami dudu ami nia oan sira ba eskola, maske la hetan buat ida iha timor ne’e,  maibé tenke matenek netik,  ne’e mak ohin loron ami mai hakdasa hanesan ne’e ami nia fuan ne’e sei kanek ami nia laran triste ami mesak tur hanoin de’it ba ami nia osan sira soe a’at hela ne’e  ho matan been, inus been,tanba ami hemu kafe kopu ida husi dader to’o kalan, hetan $1 dolar mai 50cen ba tia etu falun laiha ona,tanba ne’e mak husu estadu tenki tau matan ba ami,iha merkadu duni tiha ami mak ami ba fali tasi tolu iha ne’e ba sasán fa’an ba folin diak, ne’e mak estadu ohin loron halo nusa ba estadu tau matan ba ami, ami iha fatin taibesi ba duni ami ba tiha  tasi tolu ba haree fatin ida fa’an sasan folin diak ami fa’an metin hela, nemak dehan ita nia aman tenki kumpri no ses, ohin loron ami mai mos sasan sira ne’e folin laiha ida nafatin sai a’at hela, tomate tau tiha iha plastik ema la hola ida aban fakar fila fali hili sira dodok ne’e soe tiha no hili fali sira diak ne’e tau hamutuk fali iha plastik tau fali hodi fa’an,ne’e mak siguransa sira mai ami ho siguransa sira hirus malu laos katuas Xanana ho katuas Ramos Horta sira nain rua mesak mak fe’en ho oan iha kuartu vota ba sira menan lae lori ami povu ida kaskadu boot ne’e mak vota ohin loron sira menan,maibé sira menan tiha tau fali lia ba siguransa sira ami fa’an iha fatin ida mai duni ami to’o agora ami permanente ami nia sasan soe a’at hotu kedas iha rai Manleuana ne’e, ami nia kbiit laiha estadu nunka tau matan maibé ami esforsu nafatin mai loron habai sasan sira loron ida dodok ami soe nafatin ba hola mai tau la folin familia balun mai fo ba familia sira han tiha.Tenik Nia

Nia hatutan tan katak ohin loron povu foti tiha governu ba tiha nasaun seluk sae tiha aviaun governu ba diak tiha,  maibé governu la tau matan ba povu no  governu la tun ba cek povu ne’ebé moris iha Timor  laran tomak nia kondisaun.

Governu sira la hanoin ami nia sasan, ami nia sasan folin ba lulun ami iha fatin ida ba fatin ida ami halerik iha merkadu   ami mai husi tasi tolu soe osan lobuk ida mak iha rai Manleu ne’e osan sai estraga deit ne’e governu mak hanoin ba ami ka se ohin loron ami foti tiha governu ba tiha nasaun seluk sae tiha aviaun governu ba diak tiha povu mai tane liman ba loron osan laiha  tane liman ba rai osan laiha ne’e , governu mak tau matan ba ami ka  governu mak mai cek ami povu ne’ebé moris iha timor tomak ne’e povu ne’e hanusa ne’e vota ba governu menan tiha ne’e  governu tau matan ba povu mak ida ne’ebé  los,bele halo Timor sidade sai nasaun independensia maibé, agora ami povu mak sai a’at hela henesan ne’e ami laran metin ba se ami laran metin ba estadu maibé estadu la tau matan ne’e, ami ho fuan tane liman ba maromak ami husu nafatin ba maromak” . Nia Akresenta

Iha fatin hanesan Sandra Lucia Gusmão hateten autoridade lokal sira duni  sira ba duni mai entaun nia  paradu tiha hafoin mak fa’an fila fali no autoridade lokal sira tun diretamente  dehan sira  tenke ba faan iha  merkadu manleu,maibé ba fa’an iha fatin ne’e  primeiru maluk sira balun ba fa’an  uluk ne’e iha du’ut laran hafoin sira tur hein de’it iha du’ut laran  no hein  to’o fatin sira ne’e ateru hotu mós sira nafatin hein to’o sira hetan fatin,

Ha’u mai iha dia 3 agostu, maibé fatin lokalizasaun ne’e iha julho nia laran, tanba autoridade lokal sira  duni ba duni mai entaun ha’u paradu tiha hafoin mak ha’u fa’an fila fali mak autoridade lokal sira tun diretamente  dehan ami tenke ba ami nia fatin iha ne’e primeiru maluk sira balun mai uluk ne’e iha du’ut laran hafoin sira tur hein de’it iha du’ut laran hein no toba de’it iha laran to’o fatin sira ne’e ateru hotu mós sira nafatin iha ne’e to’o sira hetan fatin,no ha’u mós la hetan fatin maibé ha’u fulan rua xefe ekipamentu ho jestor sira oferese fatin ida ba ha’u iha leten maibé, seidauk didin hotu ida,fatin ida agora ha’u fa’an ne’e hanesan terminal lor-loron ami iha ne’e maibé, ema ladun hola ida sasan sira dodok hotu tomate, modo sira ne’e kuaze ha’u soe de’it, no iha ne’e ha’u fa’an ai-fuan ho ai-farina tahan deut sira ne’e tetak kulu-zaka sira ne’e de’it  atu ema sira fa’an nasi-kunin sira ne’e mai hola fali ami bele hetan netik osan oituan, maibé hanesan kona-ba modo ne’e ema la hola ida, hanesan hahan tradisional sira ne’e ema hola modo ne’e iha merkadu ida uluk ne’e mak ema hola tanba iha oin no ema fa’an uluk kedas ona iha ne’e ba entaun iha fatin ida ami fa’an ne’e  hanesan buat sira ne’ ebé mak sira buka laiha foin mak mai hola iha ne’e, pelumenus hola netik modo futun ida rua,maibé atu sosa barak liu ne’e laiha,iha ne’e sira hola barak liu mak $5 lae $1 de’it dalaruma la hola liu kedas,kalan ami lao nafatin dudu karosa no ba nafatin iha fatin ida uluk ami fa’an ba ne’e ,maibé ami tauk nafatin ba guarda munisipal  sira tanba sira lokaliza mai ne’e  dehan ba maibé tenke kuidadu tanba ami la haruka imi fa’an, maibé ema la hola tanba ami foti ema nia osan sira oinsa imi bele selu fila fali entaun la buat ida imi bele ba maibé tenke matan moris tanba ema lao hela,” Nia Informa

 Nia hatutan tan katak tanba nia mós faluk  ho  nia oan sira moris iha de’it merkadu kalan, dudu modo tun ba iha elemloi, ema hola netik entaun nia  kontente,tanba  moris mak hanesan ne’e  ema hola ka la hola tenke agradese nafatin ,  modo ema la hola hahan laiha,maibé hanesan inan  esforsu nafatin atu nune’e hola netik nasi kunin 5sentavus ba nia oan sira nain 4

“Bainhira sasán sira dodok tanba ha’u mós faluk ha’u ho ha’u nia oan sira moris iha de’it merkadu kalan ha’u dudu modo fun ba iha elemloi hanesan ema hola netik entaun ami kontente se ema la hola mós ami kontente nafatin moris,labele triste dehan tanba sa mak  ema la hola hanesan ne’e ,maibé moris ita sempre hanesan ne’e  ema hola ka la hola ita tenke agradese nafatin,problema ne’ebé ami hasoru mak hanesan modo ema la hola hahan laiha,maibé hanesan inan ha’u esforsu nafatin atu nune’e hola netik nasi kunin 5sentavus ba ami nia moris,tanba ami nain 4 entaun loron ida ami han $2 lae falun ida de’it ami nain 4 fahe oituan-oituan han de’it, maibé agradese nafatin, tanba hanesan ami hola  fo’os tomak  labele tanba ami nia sasán la folin ema la hola  hotu oinsa ami bele hola foos,osan ne’e be ha’u hetan oituan  uza sustenta ba labarik sira nia eskola no lori selu bemo maibé la sufisiente tanba ha’u laiha kbiit maske ha’u atu ezije ba estadu atu husu ajuda netik oituan maibé bainhira ita ba atu husu ajuda ema laiha hela de’it maibé ami nafatin halo orasaun,ha’u nia hakarak atu husu ba governu se bele karik tun diretamente mai hareee ami atu nune’e  bainhira ami fa’an sasán  iha ne’e  sira bele haree ami nia kondisaun no koalia ho ami diretamente atu bele esplika ami nia kondisaun ba sira atu nune’e  sei iha oportunidade atu ajuda ami simu ho liman rua,”Sandra hakotu

 Jornalista : Romana Salsinha

Editor       : Luhamutu

Related Articles

- Advertisement -spot_img

Latest Articles

ARKIVU.
RCC.