27.3 C
Dili
Friday, 14 June 2024
spot_img

António Franquelino De Araujo   Hili Lata No Kalen A’at Husi 2014 To’o Agora Hodi Sustenta Uma Laran No Selu Oan Sira Nia Eskola

Dili, 22 Abril 2024 (RCC) – Negosiante António Franquelino  de Araújo deside hili lata no kale’en  a’at hodi sustenta uma laran no selu oan sira nia Eskola tamba laiha dalan   seluk atu buka osan .

Iha intervista negosiante Antonio Franquelino de Araújo hateten ba jornalista RCC, nia hahu buka lata iha 2014 to’o agora hodi han hemu nian no selu oan sira nia eskola .

“Hahu buka lata komesa 2014 to’o agora, ida-idak lori nia gerobak  loron ida hetan 5 to’o 6 dolares ba  han hemu nian, alin sira no oan sira nia eskola de’it, lata sira ne’e ami ba buka lori mai fó ba patraun no patraun  fó fali ba kompañia sira iha kraik ne‘eba, tetu fali lori ba Singapura,ami hein ba buka de’it ,tetu lata kilo ida 50 sentavus,  ohin ami ba buka hanesan iha leten ne‘eba  hetan mai tetu kedas, loron ida bele hetan 10 to‘o 15 kilo mak ne‘e de‘it la barak ida, ami ba halibur lata hanesan hasoru   iha lixu sira, lata barak ami bele hili, no labarik ki‘ik-oan sira hili hela ami sosa fali iha sira, hanesan ami lao buat ida la akontese ba ami, tamba ami halibur ajuda lixu,ami halibur lata, alminu,batria a‘at, ace, no besitua buat sira ne’ebé la uja ona, ami bele fóti husu na’in fó, fóti se na’in fa’an entaun besi ami la hola, tamba besi ne‘e hola 5 sentavus mai mós ema fó fali 5 sentavus, entaun ita la hetan buat ida, osan ne’ebé hetan tetu fóti kedas, ohin dader sai no lokraik hanesan ne’e mai tetu fóti kedas osan”, dehan Antonio.

Iha sorin seluk,  trabalhador Sebastião Soares Pinto  infórma, osan ne’ebé hetan uza ba nesesidade uma laran de’it, dezafiu ne’ebé nia hasoru mak hanesan servisu ne’ebé nia halo ne’e todan.

“Ha’u fóin servisu tinan 2, pozisaun hanesan estaff kona-ba besitua sira ne’e, salariu depende hamutuk ho servisu liu oras 200 resin, salariu minimu 150 dolares, osan ne’ebé hetan uza ba nesesidade uma laran de’it no dezafiu ne’ebé hasoru mak hanesan ami servisu kona-ba besi ne’e todan, kuandu ita kaer la kuidadu pasiensia liman bele kanek,tamba dala-barak kolega balun kaer mesin mós fó impaktu  bo’ot hotu kuandu ita la hare’e malu mesin mós bele estraga ita nia liman, bainhira ami hetan kanek kompania tau matan lori ba hospital suku depois fó deskansa to’o di’ak tiha foin mai servisu, besitua sira ne’e halibur husi Tibar, balun husi fatin sira ba buka balun husi munisipiu mak lori mai barak liu husi munisipiu Suai mak baibain lori mai, kareta sira lori mai tuir nia presu ho kilo ida hetan 8 sentavus se kona tonida  ne’e hetan  80 dolares, balun lori liu to’o ton 10 ka 15, kuandu tama di’ak ne’e nia ton bele to’o 30 ka 40, salariu fulan mak fóin simu, salariu estandar  lolo’os 115 dolares, kuandu servisu aumenta ho tan bonus hanesan kontainer sira ne’e hamutuk 200 dolares ba leten”, Sebastião hateten.

Relasiona ho kalen a’at  ne’ebé  negosiante sira hili, na’in ba kompania jeral HPC SCRAP METAL UNIPESSOAL LDA, Dévia Viegas hateten,  sasan hirak ne’ebe   mak  sira hola hanesan besitua, kalen a’at, aki uzadu no aluminu sira.

“Sasan hirak ne’ebé mak ami hola iha ne’e hanesan besitua, kalen a’at, aki uzadu no aluminu sira depois kona-ba presu hanesan gerobak sira lao ba mai ne’e iha ne’e ami hanesan sentru ne’ebé gerobak sira lori mai ne’e mai hatama hotu iha ami de’it, ami hola gerobak maka ba buka 50 sentavus, entaun sira mai iha ne’e ami fó 75 sentavus, sira bele hetan osan rahun iha ne’e, i ami la halo fabrika, tau iha bayar iha Singapura ami sosa iha ne’e no ami ense ba kontainer no haruka ba iha Singapura ami nia bayar iha ne’eba ita lahatene to’o iha fatin fabrika iha, sira atu fabrika saida mak ami la hatene,  ami fa’an de’it ba sira, ami nia trabalhador hamutuk na’in 54 feto ho mane hotu, feto maioria sira iha parte gudang sosa no selu kalo ba mane, sira servisu ense kontainer sira hi’it sasan sira ne’e tau ba maibé maioria iha ne’e sira la hi’it todan, tanba ami iha maki fóti lif sira ne’e maki ajuda sira ense kontainer, ami nia salariu iha ne’e minimu ho 120 dolares depende ba ida-idak nia pozisaun”.

Nia hatutan tan katak, kompania ne’e hari’i  iha tinan 2004 ho objetivu husi fatin ne’e atu halibur de’it besi-a’at no sasan uzadu sira iha timor laran hodi exporta ba rai-liur.

“Kompania ne’e hari’i iha 2004, ami prefere liu ba exportasaun, ami atu kolekta de’it ita nia lixu iha Timor liu-liu ba besi a’at sira la’os de’it iha sidade maibé, ami mós haleu munisipiu uniku Oecusse de’it mak laiha, maibé ami nia ema sira iha Oecusse, ami nia langanan iha, sira hola tia sira tula iha ro nakroma no Atauro sira tula iha ne’eba lori mai hatama hotu iha ami, munisipiu hirak ne’e ha’u prepara kareta krem no iha maki sira para atu ba hi’it ajuda tula hanesan iha Baucau, Lospalos, Bobonaro, Ainaro,no fatin seluk ne’ebé mak kareta bele asesu tama ne’e, ami nia ema ba tula lori mai, depende ami dala ruma ami ba tula fali iha Tibar, lixu hirak ne’ebé mak ba Tibar, ita nia ema timor oan sira ne’eba ne’e badinas hili lata sira, entaun ami ba sosa fali iha sira, ami la hola direita  ami sosa fali de’it ba munisipiu sira, depende iha semana ida sira hatama dala rua ka dala tolu dependa ba sira hetan sira mós ba buka iha area rurais ne’ebé sira buka kuandu iha ona mak sira fóin tama mai, ami iha ne’e ami mantein deit ami  hein husi 8 to’o 5 horas ,meudia ami nia trabalhador sira deskansa sira hetan oras 1 ba deskansa Hahu husi 8:30 to’o 12 sira han iha ne’e deskansa depois uma hora sira hahu fali sira nia atividade to 5  sira sai servisu, iha ne’e laos ami mesak deit maibé iha mós agen malaisia nian iha leten ne’eba jadi depende ho nia fólin ida ne’ebé mak nia liu 2 sen 3 sen sira halai ba ida ne’e,kada fulan ami halo exportasaun kontainer 15too 20 kontainers,ami nia  prosesu kontainer ne’e ami fóti husi agency Orsla lori mai iha ne’e sei bolu alfandega ho komersiu halo inspesun depois prosesu selu taxas selu taxa hotu mak ami fóin hasai kontainer ba portu tibar no aranka ba Singapura,agora ita hare dili laran lixu baibain ita hare aqua plastik maibé hare fali ba besitua ho kalen sira ne’e lixu laiha tanba mai tama hotu iha ami no manda sai hotu ona ba Singapurae ,ita nia taxa mak sei karun lolos governu hare ba ida ne’e tamba ami kolekta lixu mais ami nia taxa nafatin karun taxa exportasaun depende kuandu ami hasai kontainer sempre hetan 400 to’o 500 dolar”, Dévia hakotu.

Jornalista estagiária : Romana Soares Salsinha

Editor : Luhamutu

Related Articles

- Advertisement -spot_img

Latest Articles

ARKIVU.
RCC.