Dili, 25 abril 2024 ( RCC) – Fílio Alves no Alberto de Sá nu’udar joven nain rua ne’ebe lakohi tane liman ba inan aman ,tamba ne’e deside lori tum-tum hodi buka moris atu nunee bele sustenta nesesidade uma laran,
Iha entrevista Filio Alves do Santos hateten, nia desidi lori tum-tum tamba idade ne’ebé sei joven lakohi tur de’it iha uma no lakohi depende de’it ba inan aman, tambá ne’e nia lori tum-tum atu nune’e hetan osan hodi sustenta nesesidade uma laran.
“Hakarak lori tum-tum tambá idade sei joven duke tur iha uma hanoin ba hanoin mai, entaun lori tum-tum ida ne’e hanesan ita hetan servisu ki’ik ida, bele hetan osan rahun ruma hodi uza ba nesesidade loroloron nian,bazeia ba tempu uluk la hanesan ida agora, tambá iha tempu uluk tum-tum oituan de’it ne’e kada loron hetan rendimentu 40 dolares,kada loron setor ba patraun ne’e 20 dolares, maibé agora tum-tum hahu barak no ema hola aumenta tan de’it, dalaruma pasajeiru sira sae dalaruma la sae entaun, kada loron ida hetan osan bo’ot liu mak 20 dolares’’ dehan filio iha tasi tolu, Dili.
Nia mós esplika, bainhira lori tum-tum hasoru mós problema tamba dalaruma pasajeiru sira la selu, maibé nia la lakon nia vontade hodi nafatin lori tum-tum.
‘’Problema maka tum-tum ne’e dalaruma halai mak faila iha dalan entaun ami la tula ona pasajeiru, dalaruma mos pasajeiru sira selu la tuir nia regras, tum-tum ida ne’e halai husi tasi tolu ba to’o iha danau ne’e ema ida selu 50 centavos, maibé balu husi tasi tolu ba to’o iha danau selu 25 centavos de’it , no dalaruma la selu tun halai tiha de’it, ne’e ita senti triste tambá ita tula sira ba to’o iha fatin maibé sira tun halai de’it, nu’udar joven osan sira ne’ebe hetan uza hodi sosa ropa balu uza ba nesesidade nian, kada fulan hetan salariu 150 dolares, tan ne’e hakarak hato’o mensajen ba joven lalika tur iha uma de’it, maibé ita la’o sai hodi buka servisu , servisu maske ki’ik hanesan dasa rai no fa’an sigaru ka lori tum-tum, hanesan ami ne’e mós importante naran hala’o de’it, importante maka la bele naok ita halo sibuk ita nia a’an, atu ita labele mete iha problema nia laran.”nia haktuir.
Iha sorin seluk Alberto de Sá informa, tamba lakohi tane liman bei-beik ba inan aman, hanesan mos joven balu ne’ebe mete problema no lakohi dezenvolve nia a’an, tamba ne’e deside lori tum-tum.
“dalaruma iha mane barak mak hakarak buka problema de’it, no balu lakohi halo dezenvolvimentu ba sira nia a’an rasik, tantu ransu, entaun iha ne’e ami planu halai tum-tum buka moris rasik duke ami ba tane lima ba inan aman maun sira, ne’e mak ami buka meius hodi halai tum-tum, kada loron hetan 20 dolares hanesan ne’e, osan ne’e ba setor iha patraun kada loron 15 dolares , no fulan mak foin selu fali ami 150 dolares hodi ami uza ba ami nia moris lor-loron nian.”
Nia akresenta lori tum-tum buka pasajeiru dalaruma hasoru problema hanesan hetan baku no duni husi polisia, maibé nafatin pasensia hodi buka moris.
“Problema maka ami mai mak balu tama fali iha ema nia bairu sira ema hirus, dalaruma mos ema baku ami no kondutor husi mikrolete sira tau lia ba polisia sira, no ami hetan baku husi polisi sira, maibé ami nafatin pasensia simu buat sira ne’e, mensajen mós ba maun sira ne’ebe maka nangur hela, no hakarak tane liman de’it ba inan aman haree ba lalika buka problema no tuir ema ne’ebe ransu demais, ita buka servisu hodi sustenta ba ita nia moris, no lalika tane liman demais ba inan aman’’.
Jornalista Estajiada : Agostinha Soares Da Costa
Editor: Luhamutu
